Avilai Szent Teréz Templom

Avilai Szent Teréz Templom
Avilai Szent Teréz Templom
Ennek a felületnek felelős kezelője Varga Péterné/ Pável Márta katolikus hittanár. Célunk őskeresztény módon élni és az evangéliumot, a Bibliát, Isten szavát nem elferdítve, hanem Jézus Krisztus tetszésének megfelelően tovább adni. A Biblia örökéletű, szavaihoz tolmácsolni fogjuk a mélyebb megértést is. A legfrissebb írások alább érhetőek el.

2020. október 23., péntek

Temetői gondolataim

 Pável Márta

Temetői  gondolataim


Mászkálok a hulló, sárguló, a pirosló a falevelek között enyhe szélben, s jókora melankólia vett rajtam erőt.

Mindig felteszi magának az ember a kérdést, miért fáj az is, aki 20- 30 éve elment? S mennyivel erősebben, szinte kibírhatatlanul fáj az, amikor rövid ideje távozott sírjánáállunk. Mi az a szaggató érzés a szívünk táján? Lehet, hogy magunkat is siratjuk, akik mindnyájan a követni fogjuk azokat, akiket most virággal, égő gyertyával tisztelünk meg és így emlékezünk rájuk?

A kezünk a keresztjükön, és egyre élesebben rájuk gondolva visszavonhatatlanul felismerjük az élet mulandó, számunkra is. Legalább egy évben egyszer szembesülünk azzal, hogy mi is ugyanoda fogunk kerülni, ahova ők.

Mi is az éltünk célja?  Az itt világosan kiderül, hogy nem a fogyasztás, ITT MOST láthatjuk mekkora területet tudhatnak ideiglenesen magukénak. Ha szólítanak, ha lejárt a mandátumunk menni kell, mindent itt hagyva. Torkunkat szorongató keserűség, miért van mindez?

Eddig, míg az hittük élünk, mindent meg akarunk élni, ugyanakkor felmerül bennünk a kérdés; éltünk-e igazán? Újra és újra előjön a kérdésünk, miért fáj ennyire a halottak eltávozása, miért zokog a szívünk, amikor már nincsenek velünk, nem élhetünk meg együtt jót és rosszat? Velük vagyunk? Már fizikailag nem, lélekben igen, de ezt nem sokan hiszik.

 Ilyenkor fokozottan megtapasztalják az egyre hevesebben rájuk törő magány érzését. Igen, ha csak emberben bízunk, ő meghalhat, az örök, aki mindig velünk van egyedül az Isten! Magányt szenvedünk, ha Isten nélkül élünk.  Csakis Istenben lehet örök vigaszunk, más nincs! Időlegesen embertársainkkal lehet némi vigaszunk, akiket szeretünk, akikkel megosztottuk a sivár földi létünket, de nem mi rendelkezünk a lényekkel, s tudat alatt is tudjuk, ez csak időleges, elmúlik... Külön sorsuk van, és mi csak annak örülhetünk, hogy ismertük Őket. El kell  engedni a megholtakat is, nem a miénk a lény lelke, hanem Istené, a teste földben, a többi, ami halhatatlan továbbment. A temetőben a levetett földi ruhájuk/a porladó testünk maradt csak, de lelkük él!

Nem szabad a még testbe élőknek arra rámenni, belebetegedni, hogy egy szeretett lény távozott, aki soha nem volt miénk, hanem Istené! Így  mi ha Isten felé fordulunk, akkor az is benne van Istenben, akit eltemettünk. Nyugodtan elmondhatom, mindenki valós istenkép nélkül árva!  

Temetőben járva mennyi elárvult, magányosan kóboroló embert látunk. Ha  belenézünk a szemünkbe, valami szívszaggatóan elárvult kép nézz vissza. A temetőben találkoztam   egy idősebb  szakadt ruhájú férfival, aki kidobott koszorúkról szedte le a fenyőágakat. Elkomorulva néztem, a temetőbe valakihez viheti ezeket. Nem hiszem, hogy ennyire skót lett volna, inkább nagyon szegény, hogy kukából szedte ki a fenyőágakat és ki tudja honnan a virágokat, de mégis úgy érezte, hogy ki kell menni a temetőbe. S akárhonnan szerezte, oda kell vinni valakihez. Mindez szomorú, és szép is egyben. 

 Mindebben   ami nekem a legszomorúbb az, hogy Istent tagadják, sőt aki erről ír megszólják,  sokszor nem elfogadott, mint a napokban megkaptam szégyenletes vagyok a hitem miatt!  Közben a depresszió, a pótszerek alkalmazása dívik Isten helyett. S nem veszik észre ezt a magányt, ezt az egyedüllétet, ezt a rosszul megért életet maguknak okozzák az emberek. Imádkozzunk együtt az eltávozottakért.


Egy szép sírfelirattal fejezem be-:

"Miért sirattok? 
Isten arca volt, mely simogatóan reám hajolt, 
S én mentem , most fényözönben élek 
És nem vagyok más, csak tisztuló lélek! 
Ha emlegettek, köztetek leszek, 
De fáj, ha látom hulló könnyetek. 
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, 
Mert én már Istennél vagyok."
  

2020. október 20., kedd

Messiást várni és fel nem ismerni…

 Vasárnapi gondolat: Messiást várni és fel nem ismerni…

Az ember nagyon hálátlan lény, s mindig ilyen volt. Aki jót akar tenni vele, azt bántja, aki a legközelebb van hozzá, abba lehet rúgni. Kiszámíthatatlan teremtmény.  

A zsidók anno úgy tűnt, nem bírják azt a másságot, amit Isten=Jézus Krisztus képvisel…, az ő gondolkodásukkal sok területen szembe megy, így időnként – felfogásuk szerint –  Istenkáromlásért akarják megkövezni. Ő meg vitázik velük, illetve felhívja figyelmüket arra, amit tanítottak, azt mondja, hogy „Istenek vagytok”. Erre most, nagyon sok ezoterikus, felkapja a fejét: mi van beleírva a Bibliába? Az, hogy az emberek… a zsidók Istenek. Tudjuk, hogy hogyan lehet ezt érteni, az Isten lelke van bennünk, tehát Istenhordozók vagyunk. Aztán, hogy mit csinálunk Vele, hogy szégyenítjük meg, hogy zárjuk be, hogy pocsékoljuk el az életünket bűnökkel, az egy iszonyatos dolog. A halhatatlan isteni Lélek bennünk van, borzalmas, sokszor azt is át kell élnie, amikor az emberek megtagadják, sajnos ez így van.

Jézus Krisztus csak a működése vége felé mondja meg, ki Ő, addig csak sejteti, mivel még sok dolga van köztünk, és tanítani akar, úgy pedig valószínűleg sokkal hamarabb kivégezték volna. Tény: „Ő az Isten Fia…” Jézus eleinte ódzkodott attól, hogy megmondja nekik az igazságot, hogy „az Atya és Én egyek vagyunk”. „Az Atya küldött. Aki Engem látja az az Atyát látja” stb. Megpróbálta százféleképpen a tudtukra adni, mi az igazság. A zsidóknak azonban ez nem esett le, és a mai napig az emberiség zömének sem esik le. Nehéz ezt anno nekik is, meg sokaknak ma is elképzelni, hogy az Isten a földre száll és velük beszélget. A zsidókkal való „párbeszéd” végén Jézus Krisztus jobbnak látta, hogy csak úgy  eltűnik a szemük elől. 

Jézus Krisztus az Atya tetteit viszi végbe. A zsidónak az a tett, hogy nem harcias a viselkedése, s ahogyan Jézus Krisztus élt, az nem illett a Messiásra váró képükbe, nem tetszett nekik. Jézus a végtelen béke, a szeretet, a harmónia stb., ami a zsidóktól  - amit Jézus hirdetett – nagyon messze áll. A zsidók szerették volna kiverni a rómaiakat, harcolni akartak sok környező néppel, hatalmat, területet, gazdagságot, uralmat szerettek volna, de Jézus Krisztus Isten Országát hirdette, nem a földit, így ezeket a tetteket nem várhatták el Tőle. Jézus nem ment neki a római katonáknak, amikor provokálták, még akkor is azt mondta, hogy kinek kell adót fizetni, Ő mindig megpróbált az emberek között nem feszültséget kelteni. Jézus hiába mondja, hogy „az Atyám tetteit viszem végbe”, ők akkor hitték volna el, hogy az Atya tetteit viszi végbe, ha élükre áll, háborút vezet Izrael dicsőségére. Ezt várták, de nem ez lett. Egy halk szavú ember jött.

Milyen frusztráció keletkezhetett a zsidókban? Várták a Messiást, és nem voltak benne biztosak, hogy nem az. De azt meg, hogy az, nem akarták elfogadni. Az egyik része, amelyik megtért, s elfogadta, ők voltak kevesebben. A másik része, meg nem akarta elfogadni. Ezért inkább mindent ellene fordítottak, nehogy az ő téves világképüket, amit a Messiásról alkottak, át kelljen írni, mert ők ezt nem akarták. S a mai napig nem fogják átírni, mert nem egyezik az ő elvárásaikkal. Sajnos vagy hála Istennek, Jézus Krisztus nem emberi módon gondolkodik, nem nekünk akar megfelelni, hanem minket szeretne jobb útra téríteni. Isten azt akarta nekünk sugallni, hogy mindig mindenki felé nyitott és befogadó, csak ezt az emberiségnek meg kellene hallania, s Felé fordulni.  

Különös dolog felszólítani valakit, aki alig ismeri magát,

 hogy szakadjon el önmagától és térjen meg Istenhez!

 Azt kell felszólítani erre, aki ismeri magát!

Pascal

Gondolatot Isten adta, közvetítette Pável Márta

2020. október 11., vasárnap

AVILAI SZENT TERÉZ, EGYHÁZDOKTOR, KRISZTUS SZERELMESE, S AQUILA LELKI ANYJA

 Pável Márta

HÓNAP SZENTJE:

AVILAI SZENT TERÉZ, EGYHÁZDOKTOR, KRISZTUS SZERELMESE, S AQUILA LELKI ANYJA

av.jpg

 1515 – március 28: megszületik Avilában

1582 szeptember 19.: Az éppen Medinában tartózkodó Antonio de Heredia késedelem nélkül Alba de Tormesbe küldi a súlyos beteg Terézt, hogy az a jelenlétével biztosítsa a hercegnő unokájának szerencsés megszületését.

           – október 4. Terézt  este kilenckor Isten  magához veszi.

1583 – Megjelenik Teréz első könyve, A tökéletesség útja.
           – július 4.: Kinyitják Teréz koporsóját, hogy a testét Avilába szállíthassák és romlatlannak találták a testét.

Szent Teréz: Önéletrajzából
„Nagyon  megesett a szíve rajtam; s azt mondta, hogy a földi szenvedéseknek egyik legnagyobbika éppen az, amely reám nehezült, tudniillik a jó embereknek elítélő véleménye. Szerinte még sok szenvedés vár reám, mert nekem állandó vezetésre volna szükségem, ebben a városban pedig senki sincs, aki engem megértene. …

un-ter.jpgEzen lelki küzdelem és háborúság közepette gondolataim olyan irányba kalandoztak, amely ellenkezett a tökéletességgel, s a mindenről való lemondás sem volt meg bennem úgy, amint szokott lenni. Ilyen nyomorultnak érezve magamat, megijedtem, hogy hátha mégis képzelődés volt mindaz a kegyelem, amelyet az Úrtól kaptam. Egy szóval nagy volt lelkemben a sötétség. Mialatt így kínlódtam, egyszer csak elkezdett hozzám beszélni az Úr, s azt mondta, hogy ne szomorkodjam. Tanuljam meg ebből, hogy mennyire nyomorult vagyok, mihelyt Ő magamra hagy; s hogy nincs számunkra biztosság, amíg ebben a testben élünk…. s úgy láttam, hogy az Úr nagyon sajnál bennünket, akik ebben a világban élünk. Azt is mondta, ne gondoljam, hogy megfeledkezett rólam; Ő soha sem fog engem elhagyni; másrészt azonban nekem is meg kell tennem a magamét. Mindezt az Úr igen gyöngéden és kedvesen mondta, s még egyéb szavakat is fűzött hozzá, amelyekkel nagy kegyelemben részesített; azonban nem volna célja, hogy leírjam. Igen sokszor intézi hozzám Ő Szent Felsége nagy szeretettel ezeket a szavakat: „Te most már az enyém vagy, én pedig a tied." Az én megszokott mondásom pedig, amelyben, azt hiszem, színigazság van kifejezve, ez: „Mit bánom én önmagamat Uram? Engem csak Te érdekelsz."

6d8d752bb0ffc37feb552752990fc8c9.jpg

Pável Márta   2024 06 30 PRÉDIKÁCIÓ JÉZUS GYÓGYITÁSÁRÓL Ez az evangélium rész  két csodáról szól. A kettő között látszólag nincs különbs...