2021.03.11.
JÉZUS TUDTA MI LAKIK AZ EMBERBEN…
Isten adta, közvetítette Pável Márta
Jn 2,13-25 Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. 14 A templomban ökör-, juh- és galambkereskedôket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. 15 Akkor kötelekbôl ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. 16 A galambárusoknak pedig azt mondta:Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká! 17 Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: Emészt engem a buzgóság házadért {Zsolt 69,10}. 18 A zsidók azonban
megszólították, és azt kérdezték tôle: Milyen csodajelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?<< 19 Jézus azt felelte nekik: Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt! 20 A zsidók erre így szóltak: >>Negyvenhat esztendeig épült ez atemplom, és te három nap alatt fölépítenéd?<< 21 De ô a saját testének templomáról mondta ezt. 22 Amikor föltámadt a halálból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott. Jézus Húsvétkor Jeruzsálemben 23 Amikor Jeruzsálemben volt Húsvét ünnepén, sokan hittek az ô nevében, mert látták csodajeleit, amelyeket művelt. 24 De Jézus nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat, s mert 25 nem szorult rá, hogy valaki tanúságot tegyen az emberrôl; jól tudta ugyanis, hogy mi lakik az emberben.
Az utolsó mondat a legmegrázóbb az egész evangéliumi részben. Jézus nem bízott az emberben, mert tudta, hogy mi lakik bennük. Gondoljatok bele, milyen nehéz nektek is, mikor valakiről megvan a véleményetek, és mégis muszáj vagy vele együtt élni, és újra és újra beléd vágják a kést, és te tudod, hogy holnap és holnap után is újra megteszi, és mégis egymás mellé vagytok rendelve. Krisztusnak nem is lett volna muszáj ezt tenni, hogy eltűrjön minket a megbízhatatlanokat, akik nem valljanak róla színt, mert nyomorúságos lelkületűek, de mégse adta fel, nem ment el. Nem vágta oda a dolgokat.
Igaz, hogy amikor vásárcsarnokot csináltak a templomból, akkor elhagyta a béketűrése. Milyen lelkülete volt, hogy Ő tudta egyedül a Földönt, hogy ki az Isten. Egyedül Ő tudta, hogy milyen hatalmasság hozzánk képest, és Ő annak a kimondhatatlan Istennek megnyilvánulásaként volt itt. Persze, hogy az Atyáért való buzgóság emésztette. Az utolsó csepp véréig felháborította, hogy az ember semmit sem tisztel. Mindenből vásárcsarnokot csinál, pénzt harácsol, mindent megszentségtelenít, s nem csak a zsidó templomot. A te tested a Szentlélek temploma, tehát a te testedben benne van a Szentlélek. A benned lévő Krisztus felháborodhatna naponta azon (s naponta megéletjük Vele…), hogy te hogyan szentségteleníted meg: Kétszínűséggel, ármánykodással, hazudozással, alkudozással, lustasággal, és hálátlansággal, a legnagyobb a szeretetlenséggel. Krisztusnál akár jelképesen értelmezhető zsidók templomának, bazárrá, vásárcsarnokká tevése, s az vonatkozik mindannyiunk testére. Képzeld el, pl. aki a testéből él, képzeld el, hogy az Úrnak mit kell naponta végig élnie. Képzeld el, aki csak azon töri a fejét, hogy hogyan gyalázza, bántsa a másikat, cigánykodik, az Istennek ez hányinger, s hogy Ő még mindig ott van benned és még mindig megbocsát. Mi sajnos a testünkben állandóan elképesztő módokon bántjuk az Istent. Állandóan újabb és újabb kihívások elé állítjuk. Nekünk nagyon jó a fantáziánk abban, hogy újabb bűnöket eszeljünk ki. Kifogyhatatlan. A jóság, a jó ötlet, a megváltozni akarás az nincs. De, hogy milyen cudar dolgokat találjon ki az ember, az van.
„A templomot újra építem!” Lehet, hogy pl. 46 évet éltél eddig, ez alatt csináltál mindent, ami miatt megérdemled, hogy az ellenség lerombolja a templomodat, mert ha nem védi tovább az Úr, erre a sorsra is juthatsz. Be tudja dobni az Úr neked a lapot, miért ne dobná be? Ha te semmit nem teszel meg felé, akkor megvan a módszere, hogy hogyan zárja be ezt az Istennek nem gyümölcsöző életet. Istent nem fogja érdekelni, hogy hány kocsid van, hány milliód van a bankban, nem fogja érdekelni, hogy mit halmoztál össze, az fogja érdekelni, hogy te mit tettél meg Neki. És akkor leromboltatik a templom, a tested temploma is. Krisztus eljött értünk, de mi mindenféle módon romboljuk a templomát.
Kicsit álljunk meg, kicsit ébredjünk fel, kicsit gondoljuk végig, hogy mi keresztények vagyunk. A bennünk élő, befogadott Krisztust minden nap ne gyalázzuk szét azzal, hogy mit kell neki néznie. Amikor valami olyat akarsz tenni, amit nem kéne, akkor figyelj picit befelé, hogy Te Uram ezt látod, így is megteszem? Így is hazudok? Így is gyűlölködők? Így is szeretetlen vagyok? De előveszem az Urat, amikor bajom van; hogy jaj Uram, segíts. Van min gondolkoznunk, van tisztulni valónk, főleg magunkkal szembenézés kellene, most Húsvét közeledtével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése