A JÓ PÁSZTOR
Megható ez a jó pásztor vasárnapja, mert itt nincs semmi nyomorúság, hanem Jézus Krisztus a pásztor összeszedi az övéit, elmegyek az én juhaiért, s ők megismerik a szavát, és hallgatnak rá. Ez lenne ideális kép.
Ma ez sajnos nem mindenkire mondható el, de Ő az a jó pásztor aki kapun megy be. Megfigyelhető, hogy aki velünk van az nyitottan jön, bár ilyen nagyon kevés van, aki pedig sunyi, az minden más módon próbálkozik, igyekszik bájolgással beférkőzni, majd a juhok szétkergetésével van elfoglalva, de eddig Istennek hála, sikertelenül. A tolvaj csak azért jön, hogy romboljon. Nehéz azt mondani, hogy biztosan, elsőre tudjuk ki a tolvaj és ki a rabló. Nem mindig tudjuk, százfelől jöhet, rombolhatja a lelkünket. Ez a mai világunkra fokozottan érthető.
Mert ezek a juhok mi vagyunk emberek, és mi Isten Sasai is, vezetőnk drága Jézus Krisztus. Beszéd után ismét szakadás támadt a zsidók között, meghasonlást okozott ez a jó pásztori beszéd. Gondolkozzunk, ma ugyanez lenne a helyzet, s többségnél milyen beszéd nem okozna meghasonlást? Ma minden egyes mondatunkba belekötnek, kiforgatják, nem jut el Isten közvetítése a tömeghez, nincs lelkük, sem fülük a hallásra. Alig lehet mélyen és őszintén beszélni, hogy valaki a saját értelmezésében ki ne bukjon.
Az evangéliumban Jézus folytatta, én vagyok számotokra a kapu. Ez egy nagyon fontos mondat, az egyik legfontosabb üzenet, amit eddig nem kellőképpen ismertek fel.
Egyre távolodunk ettől az igazságtól, pedig nekünk az, hogy a világba el ne vesszünk, rendkívülién fontos kijelentés; Jézus a kapu, Őt kell megtalálni, és az isteni kapun kell bemenni az öröklétre. Araszolnunk kell egész életünkben a kapuhoz, mert ha eljön a nagyot kongó vészharang, akkorra késznek kell lenni, hogy be tudjunk ugrani, és a Fénybe találjuk magunkat. Jézus megnyitotta a kaput, minket összeterel, mert Ő jó pásztor, félti a juhait, minket az isteni kapuhoz terelget, és aki más felé megy az végzetesen eltévedt. Tudjuk jól, hogy működik a pásztor nyájjal, nagyon vizuális példa; aki a perifériára kerül, aki lemaradozik, aki nem a nyájba megy, azt elviszi a farkas, vagy elviszi a rossz erő.
Arra nagyon kell vigyázni, hogy az isteni kaput találjuk meg, és ne a periférián tartózkodjunk.
Isten adta, közvetítette Pável Márta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése