HA BETARTANÁNK A SZERETET PARANCSÁT…

 HA BETARTANÁNK A SZERETET  PARANCSÁT…

Biblia Jn 15,1212 Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én

szerettelek titeket. 13 Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha

valaki életét adja barátaiért. 14 Ti a barátaim vagytok, ha

megteszitek, amiket parancsolok nektek. 15 Már nem mondalak benneteket

szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak

mondtalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam

nektek. 16 Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak

titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt

teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az

Atyától az én nevemben, megadja nektek. 17 Azt parancsolom nektek:

szeressétek egymást!

Ha ezt a parancsot, hogy szeressétek egymást betartanánk, akkor eluralkodna Földön jólét, az öröm, számolgattam kb.  mindenkinek max 1-2 órát kéne dolgoznia. Ha a szeretet parancsát betartanánk, nem lenne hadsereg, nem lenne fegyverkezés, nem lenne rendőrség, börtönök, utcai harcok, kulcs a zárhoz. Csodálatos világ lenne, ha ezt az egy parancsot betartanánk, de nem tartjuk be.

Másik oldala a szeretetnek, hogy mindenki azt szeretné, hogy őt szeressék. Az emberek nagy része nagyon önző, arra vágyik, hogy őt nagyon szeressék, de ő már nem akar szeretni, nem tudom, hogy miért gondolja, hogy neki több jár, mint a másiknak. Barátok, emberek között, párkapcsolatokban, többnyire akkor alakul ki a kölcsönös viszony, ha a másik szeretetre méltó. Kérdés, hogy valóban az-e? Ebben az esetben a szerelem becsaphat, mert nem biztos, hogy szeretetre méltó, akibe szerelmes lett az illető, annak ellenére, hogy Jézus Krisztus szerint mindenkit szeretni kell. A szeretetnél, fennáll még az a probléma, hogy valami érdek fűzheti az illetőt ahhoz, hogy kiharcolja a szeretetet véli, hogy neki jár. Hála többnyire elmarad, mert a mai ember érdek nélküli szeret vár, de magából semmit sem ad. Pedig az igazi szeretet önzetlen, még ha bele rúgnak, ha megsértik, ha bántják, akkor is újra és újra szeret. Pl. ilyen érdek nélküli szeretettel rendelkezik a kutya, akire nézve mindig elröstellem magam, hogyan tudja ez így tenni, milyen lélek lakik benne?.

Megbocsátó szeretet - kis időt igényelhet-, mert akár mit is tesz a másik, ha őszintén bánja, hogy mit tett veled, akkor rövidesen megbocsátasz. Biblia szerint  sokszor kell megbocsátani, de a mi emberi limitünk szerintem, úgy 10-12- nél sajnos kihal. Mert ha ennyiszer átvertek minket a szeretet jegyében, akkor már mint a süni úgy állunk az illetőhöz. Nézed, hogy mit fog produkálni, mert az a tapasztalat hogy fog, ugyanis kutyából ritkán lesz szalonna. ( S ez most nem volt keresztényi tőlem…) De fel a fejjel, a parancs az parancs, SZERETNI KELL...

Nagyon nehéz ez a szeretet dolog, mi szeretnénk, hogy szeressenek minket, és nagyon jó érzés, ha mi is szerethetünk. Elgondolkoztunk-e azon, hogy adok-e én lehetőséget, hogy szeressenek? Mert ha valaki meg akar ölelni a családban, de ő nem akarja, elhúzza magát, akkor a másikat óvatossá teszi.  Az iskolákban, már ott tartunk ha a tanár megsimogatja a diákot, akkor az pedofil gyanúba keveredhetne. Régen vertek is, és simogattak is az iskolában. Sokszor a szeretet megnyilvánulása is egy pofon, mert ha éppen rossz úton akarna járni a másik, éppen egy pofonnal fog segíteni a visszatérítésben, akkor az a legnagyobb szeretet béli jótett.

A szeretetet lehet magyarázni, és félremagyarázni. Vannak akik azt gondolják, hogy a szeretet meghatározása az a kritérium amit ő eldönt. A szerint várja el, hogy vele viselkedjenek, pl. nekem minden… rád nem is gondolok, sokaknak ez a szeretet kritériuma.  Téved, mert sokféle szeretet lehet, s van az a szeretet, mikor odaadja mindenét, de nem ölelget, nem dicsérget, hanem szorgalmasan dolgozva teszi, és megpróbál úgy némán, de segítő szeretettel jelen lenni a másik életében. Nem hangsúlyozza, hogy mit tett. Az emberiség olyan, hogy el is felejti, hogy mit tettél a másikért, mert önző, egoista, szeretetlen. Pl. nagyszülőket, szülőket magukra hagyják, egyedül halnak meg, amikor ők anno mindent megtettek, de hálátlan gyermekekkel már nem lehet beszélni.  

Szeretet az, amikor valaki életét adja a barátaiért, ilyen a mi Jézus Krisztusunk. Ezért nyilvánítják a vértanúkat szentté, mert ő életét adta Krisztusért. Nem tagadta meg, kiállt Krisztus mellett. A szeretet nem árul el. Ha valakit szeretek, akkor nem fogok a háta mögött rábeszélni, ha szeretem a másikat és hülyeséget csinál, meg kell mondani neki, de nem az, hogy kinevetem. Akkor gonosz vagyok. A szeretetnél nagyon sok dolog van, amit nekünk is meg kéne tennünk, nem biztos, hogy meg is tesszük, sokszor fel sem ismerik a kötelességüket. Mit mulasztunk el a szeretetben? Fokozottan figyelni kéne azokra, akiknek hálásaknak kell lennünk, szülők, nagyszülők, mert ők felneveltek minket. De ott vannak a kis beteg erejüket vesztett öregek, nyomorultak, akik addigi munkájukkal biztosítják a lehetőségeket akár az utódoknak is. Hálának és a szeretetnek együtt kéne lenni.

Cigányasszony vágya… - a Tv-ben láttam-, hogy ne omoljon rá a háza és egyszer kádban fürödhessen. A szívem vérezni kezdett, hogy lehet ez ma az országunkban, hogy ilyen szegények is vannak? Minden emberben Isten lelke van. Ha szeretsz, ezt el tudod nézni? Jól esik gazdagnak lenni, mikor más így nyomorog?

Mi a szeretet adósai vagyunk. Krisztus elsőnek szeretet minket és utolsónak sem hagy el minket. Mi a szeretetben lubickolunk az Úrtól, de annyit elvár, hogy az embertársaink iránt, akiben ugyanaz a lélek van, mint bennünk, hogy szeretettel legyünk, mindenki iránt. Ha valakibe beletörlőm a lábam, és rondán beszélek, és önző vagyok, lenézem, akkor én vétek a szeretet ellen, az isteni főparancs ellen..

Mindenki nézzen körbe magába belülről, hogy hogyan áll  ezzel a helyzettel. …

Isten adta közvetítette Pável Márta,