SZENTLÉLEK ÚRISTEN

 SZENTLÉLEK  ÚRISTEN

 

A Szentlélek léte érthetően magyarázva, így kissé szimplicizálva is, az immanens és transzcendens Isten „kipárolgása”. Ez a kipárolgás soha nem múlik el, soha nem volt úgy, hogy ne  lett volna a világban.

Az Univerzumokban is ugyanígy megvan az Isten lelkének a léte, és biztosítja azt, hogy az összes teremtett lény, még ha távol is jár Istentől, még ha nem is a tömény Fényben van, mégis van egy összeköttetése, egy szentségi párában vagyunk, a Szentléleknek nevezett isteni erővel.

Ez az erő bennünk is van, mivel bennünk Isten lelke van. Amelyik ember töltött a Szentlélekkel, vagy az Istennel /Jézussal (Szentháromság…), úgy a töltöttsége kisugárzik. Középkori képeknél látható ábrázolás az aura, a szent egyfajta szentségét jelzi,  ahogyan sugárzik. Az ilyen ember - sajnos nagyon ritka-, de jobban érzi magát az ember mellette, mert ez isteni erő állandóan áramlik.

Szentlélek Úristennél nem mondhatjuk azt, hogy csak Pünkösd napján jött el. Az emberiség megpróbál közömbös lenni, fölemelte úgy az ingerküszöbét, hogy ne érezze, hogy az Szentlélek itt van.  Ezért kellett egy csapás, egy fokozott fújás, fokozott jelenlét, ez volt a Pünkösd, amivel fölébresztette az elalvó érzékelést. Felhívta magára a figyelmet, hogy én itt voltam, itt vagyok, és itt is leszek, függetlenül attól, hogy ki érzékeli és ki nem. De jobb lenne, ha rám figyelnél, hogy itt vagyok. [1] A Szentlélek mindenhol áthatja a világot, és nekünk Belőle kéne tudatosan élnünk. Ezt a tényt a tudatukból az emberek kiiktatták. Amikor az ember prédikál, vagy tanít, a Szentlélek Úristen súghat neki. Ő egy figyelő kis ravasz, mert olyan, mint a szellő, hol gyengébben, hol erősebben fúj. Aki már érzi a Szentlelket, az érzi a változást, de aki nem érzi, mert el van foglalva a világgal az nem érzi a segítségét sem. Jó, hogy különböző a Szentlélek ereje, mert evvel folyamatosan tartja bennünk a figyelmet. Erősebb vagy gyengébb kegyelem van, most jobban súgott, most nem.

Az Úristen mikor magából helyet készített nekünk, az összes lénynek, a végtelen fényét erősen lehalkítva engedte, hogy veszítsen az energiából anyaggá tette, de a Szentlelket nem így csendesített le. Kegyelem szerint különböző erővel „fújatja”.   Az Isten egy végtelen jóságos tirisztor[2], aki pont annyira csavarja  a Szentlelket, az erőt, amennyire az Ő távoljáró, gyengécske lényei kibírják.

Tudjuk, Isten úgy működik, hogy ha jobban kibírod, akkor Ő rátesz, még egyénileg is emeli az isteni dózis adását már  itt a Földön is. Ismert a Bibliából:  egyiket felveszik, a másikat nem. Egyiknek nagyon csavarja az isteni fényerőt / kegyelmet, mert ő még bírja, s ha ezt látja,  akkor neki még ad.

Ugyanezt csinálja más dimenziókban is. Ahol sokkal jobban bírják, ott sokkal erősebben „fúj”, s lehet, hogy ha mi „fedetlen fővel”, lélekkel, eljutnánk a 10. dimenzióba  lehet, ki sem bírnánk, belehalnánk, mert olyan erejű lenne a Szentlélek Úristen.

Az Isten megteremtette a világot magából, és folyamatosan áramlik / párolog a világba akit Szentlélekként nevezünk, Soha, senkit semmikor egy percre sem hagyott magára. A Szentlélek Úristen közöttünk van, azon belül, még emberként is a tudatunkat, a belsőnket, mindenünket  áthatja, Ő az Isten éltető Lelke.  

Abba kell gondolkoznunk, hogy mennyire jóságos az Isten. Mennyi mindent megtesz értünk, mivel jobban ismer minket, mint bárki, mindig megfelelő módszerrel közelít felénk. Ha mi durvák vagyunk lélekben, ez megmutatkozik embertársainkkal való viszonyunkban, szülő-gyerek viszonyban, akkor a durvaságunk megakadályozza, hogy ezt a végtelen isteni kegyelmet, ami működik, a Szentlélek által, hogy ezt észleljük, felhasználjuk, éljünk vele. Ezért a mi ingerküszöbünk visszaszállítása kell, hogy törekedjünk, ami ma a durvult anyagi világ felé hajlik. Nekünk folyamatosan finomodunk kell, modorban, szeretetben, jóságban. Ahogy finomodunk, úgy a lelkünk is egyre érzékenyül, egyre jobban fogja érezni a Szentlelket. Ő örök társunk, mert ha eltávozunk a földi létből, nem kell félni, hogy meghalok mi lesz, mert Ő akkor is ott van. Feladat, tessék érzékenyülni.

Sík Sándor

Mi Éltetőnk ( részlet)

Mi éltetőnk - Szentlélek Isten!
Erősségünk - és tetteinkben
Útmutató bölcs támaszunk
Jöjj! ... Szent nevednek áldozunk….

 ….
Hogy tehetsége, tudni vágya,
Az Úr lelkének szárnyalása, -
Eszébe sem jut ... amint az állat,
Mit gazdája igába járat -
Semmit se lát, semmit se ért,
Izzad, lohol az abrakért.

…

  Oh szállj le ránk Szentlélek fénye!
Hogy bízzanak - a jobbra várók,
Ébredjenek - az alvajárók -
Hogy szemünk lásson! ... agyunk értsen! ...
És gyávaságunk - ne kisértsen! ...

Oh jöjj! ... hogy ez a Lélek éljen!
Hogy mindent átragyogva égjen!
Hogy lángra gyújtsa a világot...
S minden agynak - minden szívnek -
Igaz úton járó hívnek -
Ronthatatlan - halhatatlan -
Megnyissa - a Mennyországot! ..

Isten adta, közvetítette Pável Márta 2021.

---

[1] Ez éppen, olyan, hogy levegő az van rá sem figyelnek, de fújni kezdi szél - ami ugye levegő másként sűrűsödve -, akkor észreveszik.  

[2] Fényerő szabályozó