A Miatyánkban átszellemülni

 Szeibert Márton

A Miatyánkban átszellemülni

Segíts Uram úgy imádkozni, ahogy te tanítottad nekünk! A sasok között, a sok tanításban, amikkel jóságodban elhalmozol, talán már kezd derengeni, hogyan is kellene imádkozni. Tökéletesítsd még ezt a képet, és segíts, hogy egyre élőbb imám legyen, legalább olyan, mint ennek az egónak az imája:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, nyisd ki a köztünk levő kaput, amit én zártam be. Most a buzdításodra újra nyitni akarok feléd, segíts meg!

Szenteltessék meg a te neved az én elmém számára, amely elme önmagában sötét, de a te szent neved átvilágítja. Az én elmém, amely az én egész világom, szentként tiszteljen, szeressen, imádjon! Az egész világ téged imádjon, mert szent vagy, és csak te vagy szent!

Jöjjön el a te országod, a te királyságod, a te birtokod. A te birtokod az egyetlen, amit senki nem birtokol, senki nem markol. Én markolom a saját birtokaimat, a saját vagyonomat, a saját mindenemet, amik valójában nem értékek. A te valódi értéked legyen mindenben és minden benne legyen, ó szent tiszta Igazság!

Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Nem elég, ha a múltamat neked adom minden ingóságaimmal, a jövőmet is neked adom, hogy minden pillanatot a te jóságod hassa át, és ne koszoljam be a világot a saját hamis akaratommal, hanem a te fényed hassa át a távoljáró gyermekeid megfáradt szíveit!

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, mert a te gondviselésed hiányában testünk és lelkünk is a sorvadás útját járná. Add meg azt, amire szükségünk van, és minden nap azt add meg! Minden nap tőled kérem, és minden nap tőled kapom.

És bocsásd meg a vétkeinket, bocsásd meg, hogy elfordultam tőled, hogy nem akartalak meghallani! Tiéd mindenem, üresen állok színed előtt. Bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Uram, senki nem bántott engem annyira, mint én téged, ezért ha lehetséges, ne csak annyira bocsáss meg nekem, amennyire én másoknak, hanem inkább isteni teljességeddel bocsáss meg nekem, és én emberi tökéletlenségemmel belátom, hogy már nincs mit megbocsátanom senkinek.

És védj meg Uram minden kísértéstől, hogy a te pici megcsiszolt gyémántod újra sárba ne essen! És szabadíts meg a gonosztól, ne hagyj sötét bugyrot bennem, ne legyek semmi, ami nem te vagy!

Ámen!