SOK MONDANDÓM VOLNA…

 SOK MONDANDÓM VOLNA…

   Jn 16,12-15
   Még sok mondanivalóm volna számotokra, de most még nem tudjátok elviselni. Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket   a teljes igazságra, mert nem magától fog szólni, hanem azt fogja   mondani, amit hall, és az eljövendő dolgokat hirdeti nektek. Ő majd  megdicsőít engem, mert az enyémből vesz, és kijelenti azt nektek.   Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; azért mondtam, hogy az enyémből vesz,   és kijelenti azt nektek.

  Jézus búcsúzkodása már érezhető, akár a fenti biblia résznél, akár akkor amikor a mi általunk megünnepelt Pünkösdre, a Szentlélek lejövetelére utal.   Ő biztosít minket arról: nem hagylak el árván titeket, visszajövök hozzátok.

Ezen egy kicsit elgondolkoztam, hogy ha valaki igazán elhitte Izraelben, hogy Jézus Isten, mit érezhetett akkor, amikor Jézust megölik? Vagy mit érezhetett arra a gondolatra - ha tényleg rájött...-, hogy Ő Isten, hogy el foga veszíteni, mert emberi formában van és el fog menni. Mindenkinek fáj, ha a nagyanyja, nagyapja, anyja, apja, gyereke stb. elvesztése, de ez semmi ahhoz képest, amikor valaki tényleg felismeri, hogy valóságos Isten Jézus, és Őt elveszti. Ez egy olyan bődületes fájdalom, hogy szinte elviselhetetlen.

 Jézus tudta, hogy vannak köztük olyanok, akik ezt értik, és Jézus mondta, hogy nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. De indirekt módon utal rá, hogy eljövök hozzátok, a Szentlélekkel utal, azt próbálja megértetni, hogy az is Én vagyok. Tehát már itt  Jánosnál, a Szentháromság nagyon pontosan kirajzolódik. Eléggé nyilvánvaló, ahogyan folyamatosan egymásba olvasztja, hogy ti láttok engem, mert én élek, ti is élni fogtok, Én az Atyában vagyok, én pedig ti bennetek, így segítségül összemossa nekünk is a Szentháromságot. Nem mondja ki, hogy az isteni működésnek a három megnyilvánulása, és mindegyik értetek van, és mindegyik, ha titeket meg tud csípni, akkor mindegyiknél ugyanaz  a cél, ami visszavisz az Atyához, a végső eredményhez. Jézus próbálja ezt a maga finom módján az emberiség tudtára hozni. Mikor azt mondja, hogy „ti láttok engem, mert élek, és ti is élni fogtok”. Ezt ott ők helyben nem fogják fel, mert nekik csak az él, akit szemmel látunk. „Ti is élni fogtok” Az Élek az nem azt jelenti, hogy azért él, mert most ott látja, hanem azt jelenti, hogy Én is élni fogok örökké, mert Én az Isten vagyok, és ti is élni fogtok, ha Bennem vagytok, mert azt mondja, hogy ha „szerettek Engem, megtartjátok a parancsolataimat, veletek legyen mindörökké az Igazság Lelke.” Nem hagy el bennünket.

 Uo. „ Még sok mondanivalóm volna számotokra, de most még nem tudjátok elviselni” (Erről még majd bővebben lesz szó.) Mikor Isten szól a lelkünkben, mindig azt kérdezi az ember, talán most már képes vagyok az Ő végtelen igazságát elviselni. Jézus Krisztus folyamatosan szól, tanít, fegyelmez, nevel. Igaz, sokszor nehezen emészthető, nagyon kemény közlést ad.  De Ő pontosan tudja mikor épült be a lelkünk tudatába az újabb adagja, és mikor jöhet a következő. Igen, Jézus Krisztus „mondja a magáét” és ezt soha, senki nem tudja sem betiltani, sem elhallgattatni. Úgy vélem, hogy a mai emberek ezt a részt biztos, mélyen nem értik meg. Pedig meg kéne és élni kellene vele.

Az Istennek ez egy nagyon szép, egyrészt búcsúzása, vigasztalása, a Szentlélekre irányítottsága, és a mi biztosításunk, hogy Ő nem távozik soha az életünkből. 

Isten adta, közvetítette Pável Márta