JÉZUS A MAGVETŐRŐL TANÍT

 JÉZUS  A MAGVETŐRŐL  TANÍT 

Jézus körül a parton sokan voltak, de Ő hajóba szállt. Miért nem maradt ott, miért nem mondta el ezt a példabeszédét mindenkinek?

Érdekes ez a jelenség, s talán Jézus azért hagyta ott a tömeget a parton, mert ez a magvetőről szóló példabeszéd nem egyből érthető mindenkinek, amit az evangélium végén meg is magyaráz. Valószínűleg a tömeg, akit a parton hagyott, annyira sem értette volna meg, mint a tanítványok. 

Jézus Krisztus tudja és figyelembe is veszi, nem egyformák az esélyeink, a felfogóképességünk. Tudom, katolikusok vagyunk (de nem tarom bűnnek, ha más magyarázataink is vannak…), vannak különbségek, amit sokkal jobban megmagyarázna a keleti karma felfogás (mint az, hogy Isten miért nem adott mindenkinek egyforma esélyeket …s a válasz holmi elmosás), miszerint előzőleg mindenki maga alkot sorsot (jót-rosszat), ami itt majd teljesedik rajta. S nem az Isten válogat, nem Ő igazságtalan, hanem mi hosszú idő alatt ássuk el magunkat, vagy emelkedünk magasabbra szabad akaratunkkal, az Ő segítségével.

Mikor az ember karma nélkül gondolkodik, hogy mondhatja azt, hogy téged úgy vetettünk, hogy a köves talajra hullottál, hiába kaptál egy kis vizet, már elkezdtél csírázni, amikor a Nap tüze a forró kövön kiéget. Majd a másik behullik a bogáncsok közé, nőni nem tud, napfényt nem kap, vizet elszívja a bogáncs, egyik viszont nagyon jó talajba hullik, harmincszoros, hatvanszoros termést hoz, de most ne menjünk végig mindegyiken.

Lehet sokféleképpen magyarázni, viszont ez az embernek karma nélkül igen igazságtalannak tűnik. Ha valaki materialista, mondhatja azt is, milyen dolog ez? Hogy van ez, milyen alapon tesz kivételt az Úr? Csak úgy fogja az Úr, és csak úgy kiszórja a lelkeket, hullik, ahova hullik és esik ahova esik. Megkérdezheti, hogy nem szeret egyformán minket az Isten? Miért nem ad egyforma lehetőséget? Miért nem tesz minket gyümölcsöző talajba? S a mai Istentől elforduló világban sajnos ezek jogos kérdések lennének.

Rögtön felmerülhetne Isten igazságtalansága, ha karma nélkül gondolkoznánk. Nem az Isten adja, hogy te kőre vagy bozótba hullasz, hanem a te sorsod, amit előzőleg kivívtál, amit most is vívsz ki, hogy legközelebb hova fogsz hullni. Lehet Istent hibáztatni, de nem érdemes, nem is jogos, mert ezt te rendezed el. Persze mindenki azt hiszi, hogy élhet bele a vakvilágba, /néha még köztünk is van ilyen…/, persze majd hiszem, ha látom –gondolják-, biztos lehetsz benne, nemsokára meglátod. Nem lehet az - hogy csak úgy…-, egyiket hülyének teremtette, a másikat meg okosnak. Az egyiket púposnak, a másikat gyönyörűnek. Ez megint milyen igazságtalanság lenne. Érdemes figyelembe venni, hogy te rendezed el, hogy legközelebb milyen esélyeid lesznek: az a kegyelem, az a lehetőség, hogy fog csírába szökkenni, hogy fog termést hozni, hogy fog téged kiszakítani, hogy fog kiemelni a forgásból, hogy fog téged feljebb vinni, az attól függ, hogy most és előzőleg mit kovácsoltál. Mindig mondom, hogy van egy kiút, aki Jézus Krisztus - ez a tény megsokszorozza azt, hogy Jézus Krisztushoz ezerrel kell csatlakozni!-, Őt kell követni (amit többször is kér), teljesen beleolvadni, belepusztulni az Isteni kohóba, és nincs további külön vándorlás, hazaérkezhetsz Hozzá és minden megszűnik. Ő az egyetlen, óriási lehetőség, aki folyamatosan ostromol minket a maga jóságos kegyelmével.   

Ezek után a tanítványok megkérdezik Jézustól, hogy miért beszél példabeszédekben?

Isten nagyon jól tudja, hogy nem vagyunk egyformák, és nagyon jól tudja, hogy nem egyforma a felfogóképességünk, ezért példabeszédekben beszél, hogy az egyszerűbb pásztor/ magvető ember is megértse, mert tapasztalatból tudja, hogy nem fogja a magot elvetni a köves útra, mert ott még sose aratott. Ilyen nagyon egyszerűen leszűkíti az Isteni okságot, beteszi a mindennapi munkás tapasztalatok közé. Ugye nem véletlenül gyomlálunk, mert ha paprikapalántát beültetem a szulák közé, akkor nem a paprika győz. A gaz a bűneink halmaza.

Sajnos nem vagyunk egyforma eséllyel, ez nekünk is megtapasztalható.

 Ahány embernek beszélek, pl. a könyvről, amit írtam, többen kifejtik, hogy képtelenek megérteni, mások meg sírnak rajta, annyira tetszik nekik. Rengeteg embernek mondom el az igazságot, és a reakciója szánalmas, mert úgy néz némelyik rám, mint egy keszeg, azt hiszed, hogy hall, de nem hallja meg. Jézus tudja, hogy az Ő igazságát le kell hozni arra szintre, ami megmozgatja begyepesedett ingerküszöbünket, hogy felajzzon minket, hogy meghalljuk az Ő szavát.

Ki lesz boldog, akik süket és vak, vagy aki hall, aki lát az a boldog.  A mai emberek ezt nem hiszik, azt hiszik te vagy a nem „kerek”, mert látsz… de mit… az nem érdekli őket.  Jézusnál, még talán elhitték, hogy másféle lét is van, persze ki tudja mennyien, de ma nem hiszik el, ma azt mondják, hogy mit kell nekem látni, mutasd meg. Hiába akarom megmutatni, ők csak azt látják, hogy mennyi a rúzs vagy a sör ára. Ha ebben te nem vagy partner, akkor te vagy a népszerűtlen, elszállt, a rossz, nagyon keveset fogsz olyat találni, aki megérti, mit akarsz mondani.

Fontos, hogy ne féljünk attól, hogy messze vagyunk attól, hogy a tucatot erősítsük.

Mi az AQUILA boldognak mondhatók vagyunk. Isten milyen jó létet adott nekünk azzal, hogy olyan emberek gyűltek össze itt a sas címszó alatt, akiknek Isten már megadta a lelki békét, a spirituális nevelést, megismerést. Itt nem tud megmaradni olyan, akinek a földje köves, vagy bozótos. Bozót benőheti, ha nem vigyáz, de köves talajú nincs köztünk. Útközben is mindent el lehet rontani -ahogyan Szt. Pál mondja; aki áll eleshet-. Vigyázzunk, ne engedjük meg, ne mondjuk azt, hogy gyere világ és hozd a tüskéidet, hozd a gazaidat, hadd pusztuljon ki a nemes növényem. Ha jó a talajod, ha nemes lelkű ember vagy, akkor a gaz is nagyon fog nőni, persze ha megengeded neki!  

Szerintem nekünk így együtt hálásnak kell lennünk, hogy ilyen talajú embereket rakott össze az Úristen, hogy egymást is erősíthessük.  Ezt becsüljétek meg. Ezért is kérek áldást azokra, akik együtt töltötték az idei szabadságot, mert ez a Sas csapat összetart.  

Kérem az Urat, hogy segítsen és áldjon meg mindenkit.  

Isten adta, közvetítette Pável Márta 2020.07.18.