NEM BÉKÉT, KARDOT…

 NEM BÉKÉT, KARDOT…

Máté 10, ³⁴„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. ³⁵Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, ³⁶és így az embernek ellensége lesz a háza népe. ³⁷Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám; aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, az nem méltó hozzám; ³⁸ és aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám.  ³⁹ Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

 „Ne gondoljátok, hogy békét…..” Itt minden mondat nagyon fontos, az emberek azt gondolják, hogy az Úr maga a békesség, de Ő kijelenti, hogy nem békét hozott, hanem kardot. Ezzel a karddal gyakorlatilag el is vágta azt, amit a Földön képzelünk Róla, és ha használjuk, azt is elvágatja, ahogyan eddig éltünk.  Egy másfajta, egy szubtilisebb világban élhetünk tovább, Vele. Eddigi békésnek vélhető, de szenvedésekkel teli életünk volt, a viselkedésünkkel behálózhatunk mindent, mint a szulák, ahogy befonja és megfojtja az összes növényt, Ő pedig a kardot azért hozta, hogy kiszabadítson minket, illetve mi magunkat.

„Azért jöttem, hogy szembe állítsam az embert az…” Ezek nagyon kemény szavak. Miért mondja ezt Jézus? Ő ezzel a karddal le akarja vágni az összes emberi kötődést, azt akarja mondani, hogy ne vegyük figyelembe azokat – a sokszor üres - kötődéseket, amik csak a test miatt vannak. Kötődést minimalizálni kell, meg kell szüntetni: ha nem egy lelki úton vannak, ha nem egy irányba mennek, ha valaki teljesen másra erőlteti magát, ha manipulálni akarja stb.. Látni kell, minden ami nem az Isten útja, az a te lelki ellenséged.  Jézus semmiképpen nem akarja, hogy ezt így hagyjuk.

„Aki anyját vagy apját jobban szereti….” Én még hozzá tenném, hogy bárkit, akit jobban szeretsz, mint az Urat, „nem méltó hozzám”, mondja Jézus.

Gondold végig, mindenki Istentől kiszakadt lélek, hogy szerethetsz jobban egy parciális részt, mint azt, ahonnan eredsz, mint akinek a fennhatósága alatt vagy, mint akitől függ az életed? Jézus ezt semmi féle képpen nem akarja, hogy így éljünk.  Az emberek saját maguk miatti kivetettségükben viszont egymásba kapaszkodnak, hol kettesével, hol nagycsaládként, hol országként, és elfelejtenek mindent, ami stabil lenne, aki az Isten.

Mi ez a kép? FB-on láttam, egy madár „biztos” fészket rakott, fiókákat költött ki, egy levél belsejében. Elképedtem, micsoda példa. Mi is ilyen instabil világot építünk Isten nélkül, és csodálkozunk, ha összeomlik.

Amikor nemzetiségek háborúznak, vagy faji kérdések miatt egymásnak mennek, akkor nem Isten szerint való dolgot csinálnak, mert akkor ők kapaszkodtak össze, és nem eredetükhöz igyekeznek, a „levélen” való életet akarják fixálni maguknak.  Nem arról van szó, hogy ellenségeskedjünk egymással, hanem mindnyájan vegyük le a kezünket a másik görcsös markolászásáról, egy irányba nézzünk, és egy irányba menjünk Isten felé. Ha ezt megtesszük, akkor helyénvaló az életünk, ha ezt nem tettük meg, akkor eltévedtünk.

„Aki nem veszi vállára keresztjét….” Ez a legnehezebb résznek tűnhet a Bibliában, hogy ha nem veszed fel a keresztedet. De ki szeretné hurcolni a keresztjét? Hát nem sokan. Mi a kereszted? A saját magad ácsolta bűnök halmaza, keleti módon szólva: a karmád, amit magad alkottál hosszú életeken át magadnak. Azt nem hurcolhatja el más, azt nem viheti el más, csak te. Azt te csináltad, az hozzád nőtt, az veled van affinitásban, ha azt te leveted (de nem is tudod), vagy azt mondod, hogy nem tudod tovább hurcolni, és megölöd magad, akkor sem tűnik el, csak súlyosbodik a kereszted, és így újra visszakapod. S legközelebb is a nyakadba kerül, csak sokkal nehezebb lesz. A keresztedtől te megmenekülni nem tudsz soha. Gondold végig, akkor a legegyszerűbb lenne leszámolni vele, legegyszerűbb elhúzni, legegyszerűbb azt mondani, hogy most tüntetem el, mikor ilyen helyzetben vagyok, mikor SAS vagyok, mikor az Úr velem van, mikor világos a dolog, akkor megteszem /felveszem, különben nem bírom el.

„Aki meg akarja találni azt… ” érte elveszti az életét. Úgy tűnik, hogy az előzőek sokkal rosszabb mondatok voltak, szerintem meg ez az egyik legnehezebb mondat. „Mert aki elveszti az életét Értem”, aki mindent átad, aki nem riad vissza attól, hogy az Isten benne és Ő benne legyen, hogy őt uralja, hogy szabad akarata az Övé legyen, akkor veszti el a földi életét Érte. De ezt a legnehezebb megtenni, komoly szeretet és elhatározás nélkül nem megy, pedig nagyon jó dolog lenne. Akkor találod meg az életedet, ha ezt megtetted, ha nem tetted meg, akkor elvesztegetted az értékes lehetőségedet, az életedet. Ezt szó szerint értsed, mert elvesztetted az életedet - Platón, Órigenész, a keletiek szerint is-, akkor újat fogsz kapni. Nekem ez tetszik, mert ebből is Isten jósága látszik, ugyanis új lehetőségeket ad, ha amit kaptunk eljátszottuk. Gondolkodjunk, hátha igazuk van a hinduknak, a keleti vallásoknak, nem kell félni variálni a lehetőségeket, ez nem bűn…, nem ez a bűn!   Ha ez így igaz lenne, gondoljunk bele; ki akar újra és újra ebbe a világba, vagy még rosszabb világokba megszületni. Vissza lehet menni az ősemberi korba valahova, két bunkósbottal a kezedben, nem mindig van ilyen luxus. Gondold végig, hogy itt van egy nagy lehetőség -a végső hazamenetelre-, hogy átadd az életedet. Csak egyezzünk meg ma, hogy most megfogadod, hogy átadod az életedet az Úrnak, most indulhatunk, de csak 1 hétre. Igen Uram, komolyan gondolom - mondd ezt határozottan -, igen átadom, valóban minden egyes döntésem, pillanatom a Tied, mindent Neked adok. Egy hétig azt tehetsz velem, amit akarsz. Majd egy hét után ülj le elmélkedésben az Úrral. Nézd meg mit érzel, beszéld meg Vele, hogyan tovább, nézd meg mi történt, mit változtál.  Az ember fél örökre elhatározni magát, tudom, te is félsz, hogy nem tudod megtartani. Az ember tapasztalatból tudja, milyen a világ, és ez így sajnos már nem sima terep neki. Viszont meg kell próbálni. Ha ezeken a próbautakon átmegyünk, és látjuk milyen jó, akkor a további sorsunk nem kérdés.… Most eldöntheted, tudod-e így folytatni, kérhetsz magadnak, most még akár egy hónapot, és így tovább. Nincs lehetetlen, csak akarni kell. „Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

Isten adta, írásba öntötte Pável Márta,