HA TESTVÉRED VÉTKEZIK…

 

   Vasárnapi gondolatok: HA TESTVÉRED VÉTKEZIK…

   Mt 18,15-20  Ha a testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt.
   Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád,  végy magad mellé még egy vagy két társat, mert minden dolgot két vagy   három tanú szavával kell igazolni [MTörv 19,15]. Ha rájuk sem akar   hallgatni, mondd meg az egyháznak. Ha pedig az egyházra sem akar   hallgatni, legyen számodra olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony,   mondom nektek: mindaz, amit megköttök a földön, meg lesz kötve a   mennyben is, és amit föloldotok a földön, föl lesz oldva a mennyben is.   És bizony, mondom nektek: ha ketten egyetértenek közületek a földön   bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkapnak Atyámtól, aki a   mennyben van. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben,   ott vagyok közöttük.’’

Több mindenről kell itt szólni.

Ha ketten hárman imádkoznak, akkor Ő fokozottan ott van, mondja Jézus Krisztus . Ha hét milliárd embert elosztanánk hárommal, akkor mondjuk, akkor ebből kb. két milliárd alapból egyet értene, akkor egy egész jó piramis indulna meg, a békesség felé.  Isten tudatja velünk, hogy Ő ezt elvárná, javasolja, tenni kellene stb. a nagy összeolvadásunkat. A baj az, hogy az egyik percben úgy tűnik,   hú de jók vagyunk, meg mennyire szeretjük egymást, és csak egy kicsi bajt kell a másiknak csinálni, és akkor egy sárkánnyá változik mind a kettő. Még ebben sem vagyunk biztosak, hogy ez stabil állapot, az ember nagyon labilis lény.

Római levél……  A fő parancsot erősítő levél. Semmit sem kéne jobban megtartani, csak a szeretet parancsát, és akkor minden működne a Földön. Nagyon jól élhetnénk, sőt számításaim szerint, csak unalomból kéne egy, két órát dolgozni, mégis legyen ruha, étel stb..  Egy nagyon jó világ lenne, de nem a folyton akaró, egymással vívó, ellenségeskedő lények milliárdjai ezt megakadályozzák.

Ha embertársunk helytelenül cselekszik, vagy valami rosszat tesz, akkor figyelmeztessük. Szerintem a keresztény vallásban az egymás közötti viszonyban a legnehezebb dolog, mert az emberekből az alázat hiányzik. Ha odamész valakihez, ugye figyelmeztetni kell embertársainkat, nem fogunk sikert aratni. Nagyon nem.

     Mindig szólni kellene, szeretettel, jó szándékkal, ahol csak jársz és valami Isten ellenes dolgot látsz, tudod, hogy Isten igazsága veled van, figyelmeztetni kell. Ha ebből a sok figyelmeztetésből egy is talajra talál, akkor egy ember lelket megmentettél. De ha nem szólsz vétkes vagy. Vétkes vagy a bűnében. Vétkes vagy abban, hogy elfarolt az úttól. Pl. amikor a legkisebb korommal bekente magát valaki, és nem mondod, hogy töröld le, de amikor már elüszkösödött, s amputálni kell a lábát, akkor te is hibás vagy. Nagyon fontos, hogy a liliomosság (mint ahogy egy pap javasolta) ne  legyen a mi műfajunk, gyakorolja más. Jézus sem volt liliomos. Miért kellene nekünk annak lenni? Nem durván, hanem logikusan magyarázd el, persze csak ha hagyja és nem fut el. Kit érdekel ma az Egyházban az, hogy te kifarolsz? Fölösleges oda menni – ahogy az evangéliumban van…-, harmad magaddal. Már ez nem működik.. Ha te nem szólsz, mást már nem érdekel. Ők azt sem veszik észre - szerintem- , ha szarvas, patás ördögök ülnek az első sorban, beledobva a perselybe a pénzt, azt ennyi volt. Nem érdekli, ahogyan  csak igen keveseket érdekel más sorsa, sajnos.  

De mi, Isten családja nem állhatunk szótlan.  Például, ha valaki elmondja neked, hogy nincs Isten, akkor nem némán nyelsz egyet és tudomásul veszed mit mondott, hanem azt kell neki mondani: hogy ez a te véleményed, ezt én meghallgattam, szerintem meg van, ez meg az én véleményem, és most itt fejezzük be. De nem fejeződhet be egy beszélgetés úgy, hogy övé az utolsó szó, hogy nincs Isten. Nem. Nem kell megijedni. A végsőkig oda kell tenni magad.

     A leghatalmasabb Úr, az Isten van veled. Ha te agy kígyóként csúszol a porban a hitetlenek előtt,  nem teszed jól, neked sas madárként fölöttük kell szállnod,   ha szükséges csőröddel vágd fejbe a hibázó lényt. Te sas vagy gyakorold. Napba nézel, égbe szállsz, Isten sasa vagy. Természetesen magunkat is kell figyelmeztetni, mi sem vagyunk angyalok. De ha szólunk egymásnak, és erre aki megharagszik, az menjen el. Az már mindegy, hogy hányan vagyunk 5 kemény, igazi, vagy 30 silány (30 gyufa nem ér fel 5 máglyával). Ha pedig bírja a figyelmeztetést és magába száll, akkor azt mondom, hogy még mindig az úton van, főleg ha meg is teszi, amit kell. Ha már magunkat rendbe tettük, akkor a környezetünket tegyük rendbe, ez rendkívül fontos.

Nem kell sehol "jópofinak" lenni, hogy hát én kussolok, akkor tán szerethetnek is...az úton tévelygők.  Szidják az Istent, elmondják, hogy én hülye vagyok, hogy ide járok. Nem bólogathatsz hozzá. Alku, gyávaságunk árán nem kell, hogy ők szeressenek. El kell mondani, hogy ez van szerintetek, ez a ti véleményetek, ez meg az én véleményem: Isten az utam, a reményem, a szabadságom.. Letisztázzuk, pont ennyi. Minden mondat végét azzal kell lezárni - tudom sokaknak ez kemény, de utána nagyon jó érzés…-,  hogy te vallomást teszel. Ma ilyenné módosult át, hogy figyelmeztesd embertársadat. És ha nem teszed, akkor nem tetted meg a kötelességedet.

Isten adta, meghallotta és közvetítette Pável Márta